Hirdetés
Bár az Európai Közösségek Bírósága már több döntésében megerősítette, hogy az EK-Szerződés alapján az uniós állampolgárok más tagállamokban is jogosultak az egészségügyi ellátás igénybevételére - amit otthoni biztosítójuk meg kell, hogy térítsen - ennek szabályai nem tisztázottak.
A fenti okból kifolyólag az állampolgárok ma még csak a „szükségessé váló egészségügyi ellátásokra” jogosultak egy másik EU tagállamban térítésmentesen. Ez a homályos meghatározás gyakran okoz gondot, mivel nincs egyértelműen meghatározva, hogy ebbe milyen ellátások tartoznak bele.
Ráadásul az egészségügyi ellátás nem tartozik a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv hatálya alá. A Tanács és a Parlament ezért felkérte a Bizottságot, hogy külön jogszabályban foglalkozzon a határokon átnyúló egészségügyi ellátás kérdésével.
A Bizottság lehetővé kívánja tenni továbbá, hogy ne csak bizonyos ellátásokat lehessen otthon megtéríteni, hanem minden külföldön igénybe vett egészségügyi szolgáltatást. Ezzel kapcsolatban problémát okoz a kérdésben hogy az ellátások ára az egyes tagállamok között igen eltérő lehet.
A túlzott aránytalanságokat okozó egészségügyi turizmust az EU el kívánja kerülni. Az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete által szervezett sajtótájékoztatón Aurelio Cecilio a Bizottság munkatársa elmondta, hogy a jelenlegi tervezet alapján az otthoni visszatérítés a szolgáltatás hazai árának mértékéig lesz kötelező a biztosítók számára.
Ez lehetővé teszi, hogy az EU állampolgárai nem-kórházi ellátásokat is igénybe vegyenek, például fogorvoshoz vagy szemészhez menjenek, kifizetniük viszont csak a hazai és a külföldi ár különbözetét kelljen.
A határon átnyúló egészségügyi szolgáltatások biztosítása szoros összefüggésben áll a személyek (és a munkaerő) szabad mozgásával is. A fenti szabályozás nagy könnyebbséget jelentene azok számára, akik csak rövid időre utaznak egy másik EU tagállamba. Az Európai Egészségbiztosítási Kártya kiváltásával egyértelműen meghatározható lesz az elvárható szolgáltatások köre is.
Az irányelv-tervezet céljai továbbá:
- biztosítani a betegeket, hogy a másik tagállamokban igénybe vett ellátásra vonatkozó minőségi és biztonsági szabályokat rendszeresen ellenőrzik és azok a bevált orvosi gyakorlaton alapulnak.
- alapot biztosítani az európai referenciahálózatok kialakításának támogatásához, melyek önkéntes alapú együttműködést kínálnak a különböző tagállamok egyes területekre szakosodott központjainak.
- egészségügyi technológiák közösségi szintű értékelése
- az „e-egészségügy” területén végzett tevékenységek megerősítése
A Bizottság tegnap mutatta be a megújult szociális menetrendre tett javaslatát. „Európa szociális dimenziója még sosem volt ennyire fontos, mint ma.” – jelentette ki José Manuel Barroso, a Bizottság elnöke. Hozzátette, „a Bizottság által ma javasolt csomag célja annak biztosítása, hogy […] Európa gazdasági fellendülésének gyümölcseiből mindenki részesülhessen.”
A szociális csomag, - melynek egyes részeit ma fogadják el - összességében 19 kezdeményezést tartalmaz a foglalkoztatás, a szociális ügyek, az oktatás- és ifjúságpolitika, az egészségügy, az információs társadalom és a gazdasági ügyek területére vonatkozóan. A prioritások között szerepel a „hosszabb és egészségesebb élet támogatása”.
Vélemények:
Pascal Garel, az Európai Kórházi és Egészségügyi Szövetség (European Hospital and Healthcare Federation – HOPE) elnöke örült, hogy a javaslat már az „asztalon fekszik” és nem a Bizottság folyosóin folyik róla az egyeztetés. A javaslat hiányosságaként értékelte, hogy nincs meghatározva pontosan, mit is jelent a kórházi és a nem-kórházi ellátás. Garel elmondta, hogy ez alatt minden tagállamban mást értenek.
Garel szerint a javaslat nem oldja meg azt a nehéz helyzetet, hogy a betegeknek először a saját zsebükből kell kifizetni az ellátást, és csak utána kapnak visszatérítést. A HOPE elnöke szerint ez jelentősen torzítja a majd az egyenlő jogosultság elvét.
A Bizottság szerint semmi nem akadályozza meg a tagállamokat abban, hogy ilyen esetekben maguk biztosítsák a betegek ellátásának kifizetését.
Garel végül hangot adott aggályainak, miszerint az irányelv által adminisztratív akadályok jönnek létre. Úgy véli, hogy a javaslat a bírósági ügyek nagy számának sem vet véget, sőt az ügyszám hirtelen megnövekedéséhez vezethet, hacsak a tagállamok nagyon pontosan meg nem határozzák a visszatérítés feltételeit.
Egy tagállam képviselője megjegyezte, hogy a javaslat-tervezet sokat fejlődött a korábbi változatokhoz képest. Főleg azt értékelte eredményként, hogy a javaslat megengedi a tagállamok számára, hogy előzetes engedélyezési rendszert alakítsanak ki a kórházi ellátások terén. Ugyanakkor úgy vélte, hogy a kórházi és a nem-kórházi ellátások megkülönböztetését a tagállamokra kell bízni.
Ő is úgy vélte, hogy a javaslat további adminisztratív akadályokat fog okozni a tagállamok számára. „Jogosan tehetjük fel a kérdést, hogy mekkora adminisztratív akadályokat fog ez okozni ahhoz képest, hogy hányan léik át évente a határokat egészségügyi ellátás céljából. Ki lehet számolni azt is, hogy mennyit költenek el az adófizetők pénzéből arra, hogy ezt a kevés embert kiszolgálják.”
Az Európai Parlament politikai csoportjai közül az ALDE (Liberálisok és Demokraták) az „Európai páciensek térségének első lépéseként” értékelte a kezdeményezést.
A Zöldek/Európai Szabad Szövetség véleménye kevésbé pozitív. Szerintük - bár szükség van a kérdés rendezésére – a határon átnyúló egészségügyi szolgáltatásokat csak egy bizonyos réteg tudja igénybe venni, és nem jelent megoldást az ellátás minőségének javulására, amit minden beteg élvezhetne.
A Baloldal/Északi Zöld Baloldal szerint nincs szükség új irányelvre. A megfelelő módosításokra a szociális biztonságról szóló irányelv (883/2004/EK) keretein belül is sort lehet keríteni.
Az Európai Közegészségügyi Szövetség (European Public Health Alliance – EPHA) elmondta, hogy minden olyan kezdeményezést támogat, „ami erősíti a betegek jogait és jobb hozzáférést biztosít az európai egészségügyi rendszerekhez”. A HEPA arra bíztatta a tagállamokat, hogy szüntessék meg az egészségügyi rendszereikben tapasztalható egyenlőtlenségeket.
Az Eucomed, az európai egészségügyi lobbiszervezet kevesellte az e-egészségügyben és a egészségügyi technológiák területén zajló együttműködést. E két terület továbbfejlesztésében az Eucomed-et a Health First Europe (betegeket, akadémikusokat és egészségügyi szakembereket tömörítő szövetség) is támogatta.
