Hirdetés
Andor László, a szociális ügyekért felelős biztos mutatta be a dokumentumot egy sajtótájékoztatón múlt szerdán, ahol elmondta: „”Választani kell: vagy a nyugdíjasok lesznek szegényebbek, vagy emelni kell a munkavállalók által fizetett nyugdíjjárulékokat, vagy pedig többen, többet és tovább fognak dolgozni.”
Andor júniusban azt nyilatkozta az EurActivnak, hogy “változtatni kell a jelenlegi európai életmódon” (EurActiv.com 2010/06/07). A biztos most azonban leszögezte, hogy a Bizottság nem fog erőszakoskodni annak érdekében, hogy a tagállamok azonnal növeljék a nyugdíjkorhatárt.
Néhány ország, mint Spanyolország, Franciaország és Nagy- Britannia már bejelentették, hogy a válság enyhítését célzó megszorító intézkedéseik keretében tervezik a nyugdíjkorhatár emelését. A görög parlament éppen a bizottsági bejelentéssel egy napon állapodott meg nyugdíjreformról, melyre a hét második felében sztrájkkal válaszoltak a dolgozók.
A válság is rámutatott arra, hogy a nyugdíjrendszer reformjához páneurópai megoldásra van szükség, véli a Bizottság. A 110 milliárd eurós görög segélycsomagot ellenzők kérdezik, hogy miért a 65 éves korukig dolgozó németek fizessenek az 55 évesen már nyugdíjas görögöknek. A csütörtökön elfogadott reform keretében ugyanakkor Görögországban is 65 évre emelték a határokat, nők és férfiak számára egyaránt.
Az Uniónak ugyanakkor kevés a hatásköre a nyugdíjak tekintetében, az javarészt a tagállamok kezében van. A nyugdíjkorhatár általánosítására tett európai intézkedések heves vitákat válthatnak ki.
A szerdán bemutatott javaslat éppen ezért kötelező erővel nem bír, csupán nyilvános vitát kezdeményez a kérdésben. A Zöld Könyv célja, hogy a tagállamokat és a társadalom különböző rétegeit és csoportjait (szakszervezetek, civilek, stb.) bevonja a vitába, és az ő álláspontjukat is meghallgatva készítse el későbbi jogszabály-javaslatát.
Néhány kormány azzal próbálja megoldani a kérdést, hogy az állami rendszert kiegészítik a magán nyugdíjrendszerrel, és így a nyugdíjasok annyi nyugdíjat kapnak, amennyit megtakarítanak.
A Bizottság szerint a tagállamok kormányainak növelni kellene a nyugdíjrendszerrel kapcsolatos együttműködést annak érdekében, hogy a nem mindig ugyanabban az országban dolgozóknak ne a különböző nyugdíjrendszerek alapján kapják nyugdíjukat.
Portugália dicsérete
Andor diplomatikusan visszautasította azt, hogy megnevezze azon tagállamokat, amelyek számára a legsürgősebb lenne a reform, de szívesen “dícséri” azon országokat, amelyek a válság előtt elkezdték bevezetni a reformokat.
Kiemelte Portugáliát, amely az átfogó nyugdíjreform stratégiát a “vihar előtt” vezette be.
A Bizottság kiemelt jelentőséget tulajdonít a kulcspolitika reformjának, és hivatalnokai elmondták, hogy szokatlanul hosszú, 2010. november 15-ig tartó konzultációs időszakot adnak arra, hogy az érintetteknek lehetőségük legyen elmondani véleményüket.
Vélemények
Andor László, szociális ügyekért felelős biztos elmondta: „Az előrejelzések szerint Európában 2060-ra megkétszereződik a nyugdíjasok száma a nyugdíjukat finanszírozó munkavállalókhoz viszonyítva. A jelenlegi helyzet egész egyszerűen tarthatatlan. A probléma megoldásához alaposan meg kell vizsgálnunk a szolgálati idő és a nyugdíjban eltöltött évek közötti egyensúlyt.”
A biztos hozzátette: „Választani kell: vagy a nyugdíjasok lesznek szegényebbek, vagy emelni kell a munkavállalók által fizetett nyugdíjjárulékokat, vagy pedig többen, többet és tovább fognak dolgozni. Az európai szociális modell egyik legnagyobb sikere annak biztosítása, hogy az öregség nem jelent egyet a szegénységgel. Ezt az ígéretet továbbra is be kell tartanunk, és a ma kezdődő párbeszéd remélhetőleg segítséget nyújt a tagállamoknak abban, hogy meghozzák a megfelelő nyugdíjak biztosításához szükséges döntéseket.”
Andrea Moneta, az Aviva EMEA (egy Európában piacvezető nyugdíj- és életbiztosító) vezérigazgatója szerint “ez a dokumentum szükséges ahhoz, hogy elkezdjék az európai nyugdíjválság kezelését.”
“Új együttműködésre van szükségünk az európai kormányok és a privát nyugdíjbiztosítók között annak érdekében, hogy az emberek anélkül tervezhessenek nyugdíjas korukra, hogy kettős csapással kellene szembesülniük, mint a hosszabb munkaidő és az alacsonyabb életszínvonal a nyugdíjas korban.” – tette hozzá a vezérigazgató.
Anne-Sophie Parent, az AGE Platform Europe (az 50 év feletti emberek szervezetének európai hálózata) vezetője szerint “a változások köztámogatásának eléréséhez az irányvonal megalkotóinak ki kell fejezni, hogy teljesen tisztában vannak a javasolt reform szociális következményével, és megteszik a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy mindenki megfelelő nyugdíjazásban részesüljön a jövőben, beleértve a legsebezhetőbbeket is.”
A vezető hozzátette, hogy “a nyugdíjrendszer pénzügyi fenntarthatósága szükséges, de nem elégséges. A megreformált rendszernek hosszú távon szociálisan is fenntarthatónak és megfelelőnek kell lenni. Ezért örülünk, hogy a belga elnökség terveinek középpontjában a nyugdíjrendszer alkalmassága áll, és reméljük, hogy ezt minden tagállam támogatni fogja.”
John Monks, az Európai Szakszervezetek Szövetségének (ETUC) főtitkára szerint nem bizonyítható, hogy a foglalkoztatók meg akarják-e tartani az idős munkavállalókat is.
“Tudjuk, hogy az élettartam növekszik, de nem egyértelmű, hogy a munkahelyet adó munkáltatók egyetértenek-e a magasabb nyugdíjkorhatárral, amely arra bátorítja a dolgozókat, hogy megtartsák munkaviszonyukat” - mondta Monks, hangsúlyozva, hogy túl sok munkáltató között terjedt el az a filozófia, miszerint az idősebb dolgozók hátráltatják a munkakörnyezet gyors megváltoztatását, és ez arra ösztönözheti őket, hogy hamarabb mondjanak fel, jóval a törvényes korhatár alatt.
„Ez nem teszi reálissá a Bizottság nyugdíjkorhatár emeléséről szóló ötletét. Hasznosabb lenne [annak biztosítása], hogy a dolgozók a törvényben meghatározott ideig maradhassanak munkában.”
Következő lépések
· 2010 július 7: az Unió bemutatta a nyugdíjreformról szóló Zöld Könyvét.
· 2010 július 7- november 15: A Zöld Könyv konzultációs időszaka.
