Hirdetés
Több mint nyolcvan millióan élnek a szegénységi küszöb alatt az Európai Unióban. Ez a lakosságnak mintegy 16 százalékát jelenti. E drasztikus arány csökkentését többek közt az egyházak segítségével képzeli el az EU, így tegnap (július 19.) a keresztény, a zsidó és az iszlám vallás, valamint a szikh és a hindu közösségek vezetőivel tanácskozott Brüsszelben a három fő európai intézmény, az Európai Bizottság, az Európai Parlament és az Európai Tanács elnöke.
Az Európai Bizottság közleménye szerint a megbeszéléseket „nyílt és őszinte légkör jellemezte”.
A megbeszélés kapcsán José Manuel Barroso, a Bizottság elnöke rámutatott: „A válságból való európai kilábalásnak, és az ennek nyomán jelentkező gazdasági növekedésnek együtt kell járnia a legkiszolgáltatottabb csoportok társadalmi integrációjával.” A Bizottság elnöke hozzátette: „Az egyházak és vallási közösségek fontos szerepet játszanak az uniós tagállamokban a szociális szolgáltatások biztosítása terén. Ha eredményesen akarunk fellépni a szegénység ellen, akkor támaszkodnunk kell régi keletű, széles körű tapasztalataikra.”
Az élénkebb párbeszédre különös apropót biztosít az is, hogy 2010 a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai éve, és most folyik az Európa 2020 versenyképességi stratégia pozícionálása is, melynek egyik fő célkitűzése a szegénységi küszöb alatt élők számának 25 százalékos csökkentése.
Barroso örömét fejezte ki amiatt, hogy a lisszaboni stratégiát felváltó új, „Európa 2020” névre keresztelt stratégia tartalmazza a szociális dimenziót, sőt konkrét célokat fogalmaz meg erre vonatkozóan, melyeket a tagállamok is megerősítettek (EurActiv.hu 2010.03.29.).
„Ennek végrehajtása partnerségben kell történjen és ebben számítok a vallásokra és felekezetekre.” – mondta a Bizottság elnöke.
Újságírói kérdésre a Bizottság elnöke elmondta, ez az együttműködés nem jelent általános pénzügyi támogatást a vallások és felekezetek számára.
„Most a szegénység elleni szociális platform kialakításán dolgozunk. Ebbe bevonjuk a vallási vezetőket. A szegénység elleni harc konkrét munka kell legyen, erre hívták fel a figyelmünket. A politikánk nem arról szól, hogy [általános] támogatást nyújtunk a vallási közösségek számára, hanem konkrét projekteket hozunk létre, melyekbe ők is be tudnak kapcsolódni.” – mondta Barroso.
Hittel és szolidaritással az értékválság és Európa válsága ellen
Jerzy Buzek, az Európai Parlament lengyel származású elnöke is hangsúlyozta a vallási vezetők és közösségek tapasztalatainak fontosságát, valamint Kirkegardot idézve emlékeztetett, hogy „a küzdelem az ember legmagasabb rendű szenvedélye”.
Buzek szerint a hit rendkívüli segítség a válságok és kihívások leküzdésében, de erőt ad ahhoz is, hogy reményt adjunk azoknak, akik már elvesztették azt.
„Ma nem csak a hit szellemi vallási értelmezéséről beszélünk, hanem valami olyasmiről, ami minden ember számára rendkívül fontos. A hitünk alapján kell leküzdeni a nagy kihívásokat és visszaadni a reményt azoknak, akik elvesztették azt.” – mondta Buzek. „Szolidárisnak kell lennünk egymással, és együtt kell dolgozzunk, kéz a kézben!” – tette hozzá az EP-elnök.
Buzek, illetve az állam- és kormányfők grémiumát vezető Herman Van Rompuy kiemelték, hogy Európa nem csak gazdasági válságban, hanem egyben értékválságban is szenved, sőt utaltak egy, a két jelenség közötti összefüggésre is.
„A pénzügyi válság értékválságra utal.” – mondta Van Rompuy, aki szerint a mai európaiaknak nincs elég humanitárius, emberiességi tőkéje.
Az Európai Tanács elnökének gondolatait tovább folytatva arra következtethetünk, hogy maga az Európai Unió is válságban. Van Rompuy ugyanis úgy véli, hogy az EU , mint soft power pontosan erre az emberiességre épül, azt testesíti meg.
„Mindannyian tudjuk, hogy ez a kérdés elsősorban a hajléktalansággal, a munkaerőpiachoz való jobb hozzáféréssel, az egészségügyi szolgáltatások igénybevételének lehetőségével van összefüggésben, azzal, amit az élet anyagi feltételeinek nevezhetünk. A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni harc azonban lényegében az emberi méltóság, a férfiak és nők méltósága helyreállításának akaratáról is szól. Ez az, amiért e témával kapcsolatban nem hagyhatjuk figyelmen kívül a társadalmi, kulturális és etikai kérdéseket sem.” – mondta Van Rompuy
Az Európai Tanács elnöke elmondta, hogy ugyanilyen „nagy figyelemmel” fogja hallgatni a nem vallási szervezetek javaslatait és elképzeléseit is, az október 15-i találkozón.
A Lisszaboni Szerződés már kötelez
Az Unió 2005 óta minden évben meghívja az Európában is gyakorolt főbb vallások vezetőit hasonló egyeztetésre, ám most először került sor a találkozóra a Lisszaboni Szerződés keretei között.
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés új 17. cikke ugyanis leszögezi, hogy az Unió „elismerve identitásukat és különleges hozzájárulásukat, az Unió nyílt, átlátható és rendszeres párbeszédet tart fenn ezekkel az egyházakkal és szervezetekkel”.
Az együttműködés ezen formáját dicsérte Erdő Péter bíboros-prímás, aki biztosította az uniós intézményeket, hogy a vallások és felekezetek valóban nagy segítséggel lehetnek a szegénység leküzdésében, ugyanakkor szavaiban nyoma volt némi sürgetésnek is.
„Elismeréssel adózunk ezen [Bizottsági] kezdeményezés előtt. Úgy gondoljuk, hogy ez a megfelelő irányba tett lépés, melynek célja, hogy a lisszaboni szerződés valósággá váljon. Tudjuk, hogy a 17. cikk gyakorlati megvalósítása még nem teljesedett ki. […] Nagyon érdekes párbeszédet tartottunk, és el tudjuk képzelni, hogy az intézmények és a vallások közti további eszmecsere nagyon hasznos lehet.” – mondta a bíboros, aki az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnökeként kapott meghívást, és, akit a legbefolyásosabb európai katolikusként tartanak számon.
A tizennégy tagállamból (Franciaország, Egyesült Királyság, Németország, Belgium, Olaszország, Hollandia, Görögország, Románia, Bulgária, Ciprus, Magyarország, Szlovákia, Lengyelország és Dánia) érkezett hitéleti vezetők támogatásukat fejezték ki az Európa 2020 stratégia és az abban foglalt szociális és oktatáspolitikai célok iránt. Arra bíztatták az európai intézményeket, hogy fokozott erővel törekedjenek különösen a munkaerőpiachoz való hozzáférés megkönnyítésére, a tagállami szociális szolgáltatások jobb fókuszálására, és az oktatáshoz és képzéshez való hozzáférés terén az esélyegyenlőség biztosítására.
Vélemények:
Tőkés László, az Európai Parlament néppárti alelnöke, illetve a Romániai Református Egyház Zsinatának társelnöke a volt vasfüggöny mögött élőkre kívánta felívni a figyelmet.
„Dolgozzunk és imádkozzunk együtt azokért, akik Európa szerencsétlen keleti részén élnek. Imádkozzunk a roma közösségért, akik nagyon nehéz helyzetben vannak, illetve a kisebbségek közösségeiért.” – mondta Tőkés. 
