Hirdetés
A miniszteri találkozót az immár hetedik alkalommal megrendezett európai szegénységgel foglalkozó kerekasztal beszélgetés előzte meg, amit Martin Hirsch, francia főbiztos vezetett. A fő cél egy olyan stratégia kidolgozása volt, mely elsősorban a minimális munkabérek, a munkapiaci integrációt elősegítő lépések és magas színvonalú, hozzáférhető szolgáltatásokat biztosít.
Az érintettekkel (állami ás helyi kormányzat, társadalmi partnerek és vállalakozások, egyesületek és a szegénységben élők) való egyeztetés után arra jutottak, hogy az aktív társadalmi befogadottság stratégiája akkor lehet eredményes, ha univerzális társadalmi integráció valósul meg. Segíteni kell a gazdasági fejlődés és a társadalmi igazságosság közti egyensúly erősítését, mely az európai szociális modell alapját képezi.
A mostani találkozó előzménye a májusban, Brüsszelben megrendezett hetedik Szegénységben Élők Európai Találkozója volt, ahol már korábban megegyeztek egy konkrét javaslat kidolgozásáról. A tárgyalás középpontjában állt még a Bizottság által nemrég kidolgozott, aktív integrációval kapcsolatos stratégiája, melyek a tagállamok kormányait célozták meg.
A lakosság 16 százaléka
A miniszteri találkozó legfőbb célja az, hogy erősítse a tagállamok azon elkötelezettségégét, mely szerint folyamatosan csökkentik a szegénységben élők számát, mely jelenleg közel 78 millió embert érint Európában. Ez a lakosság 16%-át jelenti, mely a gyerekek körében a 19%-ot is eléri, vagyis majdnem minden ötödik ember esik ebbe a „kategóriába”.
Kiket sorol a közösség a szegények közé? Az elfogadott meghatározás szerint azokat fenyegeti a szegénység, akiknek a háztartások saját országukban megállapított medián jövedelmének 60%-ánál is kevesebből kell megélniük. 2004-ben (a jelenlegi legfrissebb számadatok szerint) körülbelül 23,5 millió polgár naponta kevesebb, mint 10 euróból kellett boldoguljon.
2010 – szegénység elleni küzdelem éve
A szegénység és a társadalmi kirekesztettség csökkentése érdekében az EU 2000-ben, a Lisszaboni Stratégia keretében indította el a nemzeti politikák nyitott koordinációs módszerét, mely viszonylag hatásosnak bizonyult, mivel valamennyi tagállam megkezdte a nemzeti cselekvési tervek kidolgozását. Ilyen stratégiákkal előtte mindössze három tagállam rendelkezett.
Mind a kerekasztal, mind a miniszteri találkozó szoros összefüggésben áll a 2010-es év célkitűzésével, mely a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai éve lesz. A csütörtöki üléssel ténylegesen kezdetét vette a felkészülés és a célkitűzések végrehajtása, melyek a következők:
- A kirekesztettek azon jogának és képességeinek elismerése, hogy aktív szerepük legyen a társadalomban;
- Annak tudatosítása a társadalom minden egyes tagjában, hogy a szegénység elleni küzdelemért ő is felelős;
- A társadalmi kohézió előmozdítása és az integrációt elősegítő sikeres gyakorlatok terjesztése;
- Valamennyi fontos politikai szereplő elkötelezettségének növelése a hatékonyabb intézkedések megtétele tekintetében.
Vladimír Špidla, szociális ügyekért felelős biztos a miniszterek találkozóján alapvető nézőpontváltást sürgetett: „Európa a világ egyik leggazdagabb térsége és mégis 78 millió embert fenyeget a szegénység. Ez teljes mértékben elfogadhatatlan! Többet kell tennünk és gondolkodásmódunkon is változtatnunk kell. Az Unió, a nemzeti kormányok és a polgárok együttműködhetnek, sőt, közösen kell fellépniük a szegénység felszámolása érdekében. 2010-ben uniószerte olyan rendezvényekre kerül majd sor, amelyek célja, hogy bemutassák a szegénység és a társadalmi kirekesztés különböző megnyilvánulásait Európában.”
Az eddigi Európai Év kezdeményezések közül a 2010-es eddig soha nem látott támogatást kapott, mely 17 millió eurót jelent, ezzel is mutatva a kérdés politikai fontosságát. A szegénység elleni küzdelemben különösen fontos a szolidaritás, a társadalmi igazságosság, a kohézió növelése és a következetesség erősítése.
A Bizottság október eleji javaslata
A Bizottság októberi javaslat három fő szempontra hívta fel a figyelmet: a megfelelő jövedelemtámogatásra, a befogadó munkaerőpiacokra és a minőségi szolgáltatásokhoz való hozzáférésre. Az intézmény azt szorgalmazza, hogy a nemzeti kormányok maguk alakítsák ki befogadási stratégiájukat, mellyel hatékonyabban léphetnek fel a társadalmi és a munkaerő-piaci kirekesztés ellen.
„A szegénység elleni küzdelemre vonatkozó jelenlegi stratégia gyakran nem működik – nyilatkozta Vladimír Špidla szociális ügyi biztos. Azt is hozzátette, hogy a szegénység csökkentése érdekében „a lehető legtöbb ember számára kell lehetővé tennünk, hogy visszatérjen a munkaerőpiacra, biztosítva azt is, hogy mindazok, akik nem munkaképesek, az emberi méltósággal összeegyeztethető életet élve hozzáférjenek a megfelelő erőforrásokhoz”.
A Bizottság mellett természetesen az Európai Parlament is nagy hangsúlyt fektet a szegénység elleni harcra. A szintén október elején elfogadott EP-jelentés értelmében, érdemben foglalkozik a dolgozói szegénységgel, a gyermekszegénységgel és a hajléktalansággal (EurActiv.hu)
A pénzügyi válság hatása
A világ pénzügyi vezetői aggodalmukat fejezték ki a pénzügyi válság szegények segélyezésére fordított támogatások kapcsán, írta a Reuters. „A legszegényebb és a leginkább sérülékeny csoportokat érinti a legnagyobb veszteség.” – mondta a Világbank fejlesztési bizottságának képviselője. „Az adományozó közösségek megbízhatósága forog kockán.” – mondta Louis Michel, az EU támogatásokért felelős vezetője. „Könnyen észrevehető, hogy a gazdag nemzetek mennyivel gyorsabban jutottak segélyhez, mint a szegények.” Nem valószínű, hogy ez az elmaradott államok szimpátiáját kiváltja, azonban az is fontos, hogy a gazdagabb államok a lehető legnagyobb mértékben csökkentsék a válság elmaradott országokra kifejtett hatását. Ez azonban csak akkor valósulhat meg, ha a gazdag nemzetek megfelelő biztonságot nyújthatnak a problémás országoknak.
