Hirdetés
„Az idei év első tárgyalása rendkívül fontos ahhoz, hogy politikai megoldást találjunk a klímaváltozásra.” – mondta Yvo de Boer, az ENSZ Klímaváltozási Keretegyezményének (UNFCCC) titkárságvezetője. „Az óra ketyeg és még sok munka áll a tagországok előtt.” – tette hozzá.
Az idei év legtöbb találkozója az iparosodott országok körül forog majd. Nekik kell ugyanis a legambiciózusabb kibocsátás-csökkentési célokról megállapodniuk. A tárgyalássorozat első állomása Bonn, ahol április 8-ig tárgyal egymással a mintegy 2600 küldött.
Az Egyesült Államok klímapolitikai főmegbízottja, Todd Stern tegnap (március 29.) elismerte, hogy országa „egyedülálló felelősséggel bír, mivel ő a történelem egyik legnagyobb üvegházgáz-kibocsátója,” ami az egész világot fenyegető problémát okoz.
„Nagyon örülünk, hogy visszatértünk. Szeretnénk bepótolni az elvesztegetett időt, és szorít minket az előttünk álló feladat sürgőssége.” – mondta Stern a 2600 résztvevő előtt.
Az iparosodott országok lassítják a tárgyalásokat?
Az Obama-adminisztráció magas rangú tagjai az elmúlt hetekben arra figyelmeztettek, hogy az elnöknek talán hat hónapjába is beletelik, mire odahaza támogatást szerez bármilyen javaslathoz.
Az amerikaiak többsége valóban azt szeretné, ha a Kongresszus is támogatná az elnök javaslatát, ellenkező esetben ugyanis félő, hogy a kérdés súlyos következményekkel jár majd a belpolitika terén, ahogy az a Kiotói Jegyzőkönyv esetén történt. Az ENSZ legutóbbi klímaváltozási keretegyezményét Clinton elnök ugyan aláírta, de soha nem került ratifikálásra.
Úgy tűnik, a legtöbb küldött és ENSZ-hivatalnok egyetért abban, hogy Koppenhágában csak egy, az alapelveket rögzítő keretegyezmény került a tárgyalóasztalra és a részleteket 2010 folyamán kell majd kidolgozni.
Más országok úgy vélik, több időre van szükség. Japán leszögezte, június előtt nem tudja lefektetni a kibocsátás-csökkentési céljait. Oroszország és Ukrajna szintén nem nyújtotta még be vállalásait.
Félénk fejlemények
Yvo Boer, az UNFCCC titkárságvezetője az EndsEurope-nak nemrég úgy nyilatkozott, a tagországok nem nyújtottak be javaslatokat arra, hogyan működjön a koppenhágai keretegyezmény a gyakorlatban. Azt azonban előrebocsátotta, „nagy reményeket” fűz a Bonnban megrendezendő első találkozóhoz.
A tárgyalások központjához közel álló hivatalnokok szerint a bonni találkozó praktikus részletekről fog szólni, amely a globális klímacsomag gyakorlati működését hivatott segíteni. Ide tartozik a monitoring, a felülvizsgálat és a fejlődő-országok csökkentési akciói is.
A bonni tárgyalások alapjaként szolgáló előzetes dokumentum Dél-Afrika és Dél-Korea javaslatát foglalja magában, melyet az EU is támogatásáról biztosított. E szerint létre kell hozni egy nemzetközi nyilvántartást, amelyben nyomon lehet követni a fejlődő országok kibocsátás-csökkentést célzó intézkedéseit – beleértve Kínát és Indiát -, illetve össze lehet ezeket hasonlítani a fejlett országok pénzügyi és technológiai támogatásával.
Boer a múlt héten úgy nyilatkozott, hogy a tagországok álláspontja „közelít” abban, hogyan is működjön ez a nyilvántartás az idei ENSZ klímatárgyalások keretében. A tagok ugyanakkor még távol állnak attól, hogy megállapodásra jussanak. A vita középpontjában egy finanszírozási alap áll: a Tiszta Fejlesztési Mechanizmusok (CDM) reformjavaslata szerint a fejlődő országok szegényebb államokban finanszírozhatnak tiszta technológiákat felhasználó projekteket, hogy cserébe kibocsátási-kvótákhoz jussanak.
Kibocsátás-csökkentés: elosztás és osztályozás
Továbbra is nagy az ellenállás arra nézve, hogy GDP, vagy más jellemzők alapján kerüljenek osztályozásra az országok kibocsátásai. „Megfontolásra kerülhet, hogy termékenyebb út lehet egy [koppenhágai] megállapodás felé, ha az egyes országok csökkentési akcióit a nemzeti körülményeknek megfelelő értékek szerint differenciálnánk, illetve, -vezetésen, együttműködésen, ösztönzőkön és tárgyalásokon keresztül- bátorítanánk a lehető legmagasabb célok kitűzésére.” – olvasható az előkészületi dokumentumban.
Az Európai Bizottság januárban négy kritériumot javasolt figyelembe venni az egyes országok hozzájárulásainak számításánál: GDP/fő, kibocsátás/GDP egység, az 1990 és 2005 közötti kibocsátás-csökkentési trendek és a népesség változása ugyanebben az időszakban (EurAcitv.com 29/10/09).
Az április 8-ig tartó bonni találkozó után legközelebb júniusban kerül sor a tárgyalófelek egyeztetéseire. Ekkor ismét Bonnban, majd ősszel Bangkokban gyűlnek össze a képviselők.
