Hirdetés
A Szlovák államnyelv-törvényt, nyáron elfogadott módosítása óta övezik heves, az európai színtérre is kiterjedő viták. Az európai, elsősorban az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) által megfogalmazott kritikák miatt a júliusban hatályba lépett törvény végrehajtási rendeletek csak 2010. január elseje óta élnek.
Türke András István elemzésében arra hívja fel a figyelmet, hogy nem csak magyar-szlovák, de európai szinten is komoly gondokat okozhat, ha a végrehajtási rendeletek és a törvény a jelenlegi formában marad.
„Ugyan Knut Vollebaek, az EBESZ főképviselője júniusi kritikái után idén januárban elégedettségét fejezte ki a szlovák kormány által a Jogi Szolgálat észrevételei kapcsán eddig elvégzett módosításokat illetően, számos szakértő szerint a bizottsági ajánlások többségét lényegében nem vette figyelembe a szlovák fél.” – írja Türke.
A Sorbonne doktora, az Europa Varietas Intézet igazgatoja szerint az Európai Bizottság Jogi Szolgálata által lefolytatott vizsgálat eredményét ismertetve megállapítja, a szlovák jogszabály több uniós irányelvvel is szembemegy.
Türke írásában kiemeli, a Bizottság Jogi Szolgálata úgy véli, a nyelvtörvény végrehajtási rendelkezései „eleve téves jogi norma-szinten fogalmazódtak meg, mivel a kormányrendelet (nariadenie) lenne erre a megfelelő jogi forma (17. Cikk)”.
A Szolgálat szerint azonban magát a törvényt is több ponton módosítani kell, így „abban a tekintetben, hogy az ne sérthesse a kisebbségek védelméről szóló törvényt”, de „a jogászok szükségesnek tartják az alapvető, nemzetközi emberi jogi egyezményekre való hivatkozást” is.
Türke elmondja, a Jogi Szolgálat „az 1992-es Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját és az 1994-es a Nemzeti Kisebbségek Védelméről Szóló Keretegyezményt” emelték ki, ugyanakkor emlékeztet rá, hogy „Szlovákia 1999-ben ratifikálta a Nemzeti Kisebbségek Védelméről Szóló Keretegyezményt, pontosabban annak hat saját megjegyzéssel-megkötéssel ellátott változatát, melyben a 20%-os alkalmazási küszöb és az államnyelv sérthetetlensége mellett törnek lándzsát”.
A Jogi Szolgálat ennek ellenére fontosnak tartotta leszögezni, hogy a törvényt pontosítani kell, hogy a benne foglalt nyelvi kritériumok arányosnak és racionálisak legyenek, de legalábbis „ki kell zárni azt a lehetőséget, hogy külföldi munkások diszkriminációjához vezethessen” – írja Türke.
Türke szerint a Szolgálat az arányosságot hiányolja a büntetési tételek kapcsán is, valamint úgy vélik, hogy „a pénzbírságok és büntetések nyilvánosságra hozatala egyértelműen sérti a személyiségi jogokat (16. Cikk).”
De nem csak a nyelvhasználat elvi szintjeivel van probléma, hanem a mindennapi élet területén is szükséges a törvény pontosítása – véli a Szolgálat.
„A jogi szakértők leszögezik, hogy a szlovák nyelvű műsorszórásra vonatkozó megkötések nem alkalmazhatóak a határokon átívelő szolgáltatásokra (6. Cikk).” – folytatja a nyelvi kritériumok kapcsán megfogalmazott vélemények ismertetését a szakértő. Emlékeztet rá, hogy a Szolgálat is kiemelte, „hogy a külföldi és kisebbségi kiadványokat semmilyen ellenőrzés alá nem lehet vonni”.
A média világához hasonlóan praktikus problémát okozhat a Szolgálat szerint, ha „az egészségügyi szolgáltatások kapcsán (9. és 10. Cikk) […] nem teszik lehetővé azt, hogy, a kisebbségi nyelvet is beszéljék”. Türke szerint az Európai Bizottság jogászai „nyomatékosan kérik, hogy teremtődjenek meg azok a törvényi feltételek, melyek biztosítják azt, hogy a kisebbségi nyelven kommunikálni képes és akaró személyzet ezt nyugodtan megtehesse”.
Konklúziójában a szakértő leszögezi, hogy a Jogi Szolgálat véleménye nem hivatalos formában marasztalja el északi szomszédunk államnyelv-törvényét, éppen ezért további lépéseket sürget Knut Vollebaek részéről. Türke szerint „az európai kisebbségvédelem további sorsa múlhat” az EBESZ kisebbségügyi főbiztosának további reakcióin.
