SZMM: Hatékony volt a szociális válságkezelés

Áprilisban írt, az uniós forrás-felhasználás magyar szociális helyzetre gyakorolt hatásairól szóló cikkünk kapcsán (EurActiv.hu 2010.04.29.) megkerestük a Szociális és Munkaügyi Minisztériumot (SZMM) is. Kérésünkre megküldték a válságkezelő kormány szociális intézkedéseinek összefoglalóját, melyek a válság hatásait igyekeznek kezelni a nyugdíjrendszer, a pénzbeli ellátások, a munkahelyteremtés és –megtartás terén. A továbbiakban ennek a dokumentumnak az általunk rövidített változatát olvashatják.

A nyugdíjrendszer módosításai

A válsággal kapcsolatos kormányintézkedések a nyugdíjrendszerre gyakorolt negatív hatások kivédésére, illetve mérséklésére irányulnak. A nyugdíjak finanszírozását több fronton is érzékenyen érintette a válság.  Először s bérek befagyasztásával, a 13. havi fizetések megszüntetésével, a munkanélküliség növekedésével a járulékbevételek csökkenése prognosztizálható. Másodszor a magánnyugdíj-pénztárak a jelentős részvénykitettség miatt 2008-ban hozamvesztést, és átlagosan mintegy 20-25 százalékos vagyoncsökkenést szenvedtek el. Harmadszor, a nemzetközi összehasonlításban is magasnak tekinthető (béreket terhelő) adók és járulékok jelentős mértékű csökkentése kezdődött el 2009-től annak érdekében, hogy a magas adómértékek foglalkoztatást ellenösztönző hatásait mérsékeljék. A nyugdíjak finanszírozásában a központi költségvetés elkötelezettsége magas, ezért a költségvetési hiánycél lefaragása érdekében a válság miatt nyugdíjkifizetéseket visszafogó intézkedések születtek.

2010-től megszüntették a 13. havi nyugdíj rendszerét, helyette a GDP elvárt növekedéséhez kötött nyugdíjprémiumot vezettek be.

Megváltozott az indexálás módszere is, mely jelenleg a nettó keresetnövekedéstől és a fogyasztói árak növekedésétől függ egyenlő mértékben. A jövőben a gazdaság teljesítő-képességéhez kötik, alacsony növekedés mellett az árakhoz igazítják, míg magasabb növekedés mellett egyre nagyobb mértékű a keresetnövekedés súlya.

Emelték a nyugdíjkorhatárt is, mely 2009-től egységesen 62 év lett, majd ezt fokozatosan kívánják emelni 65 évre. Ez 2012-től évjáratonként féléves korhatáremeléssel történik majd, melynek érdemi hatását a finanszírozási forrásokat illetően az évtized második felében várhatjuk.

A magánnyugdíj-pillérben biztosították az 52 éven felüliek számára a visszalépési lehetőséget a TB nyugdíjrendszerébe. Ez az a korosztály, mely életkoránál fogva már várhatóan nem képes jövőbeli befizetéseivel kompenzálni a 2008-ban bekövetkezett vagyonvesztést, emiatt járadékuk jóval alacsonyabb lenne, ezért visszaléphetnek a vegyes rendszerből.

Létrehozták az ún. egyszeri krízisintervenciós kifizetések lehetőségét is, mely a nyugdíjasok és idősek legsérülékenyebb csoportjai számára nyújt forrást az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnál kezelt méltányossági alap terhére. Ezen kifizetések 2009-ben  kb. 40 ezer főnek nyújtottak egyszeri támogatást.

2009-ben a legnehezebb helyzetben lévő kisnyugdíjasok számára a kríziskezelő program támogatási mértékével azonos, egyszeri méltányossági segély lehetőségét is létrehozta a Kormány. Ennek jogosultsági határai is módosultak, eddig 57.000 forint alatti nyugdíjjal rendelkezők voltak rá jogosultak, most már 65.000 forint alatt is lehetőség van erre, valamint különös méltánylás esetében 71.250-ről 75.000 forintra emelték a jogosultsági határt. Az egyszeri segély összege is emelkedett, a minimum érték 10 ezerről 15 ezer forintra, a maximum az öregségi nyugdíjminimum (28.500 forint) háromszorosára is emelkedhet.

Pénzbeli ellátások

Kormányrendelet hozta létre a pénzbeli ellátások terén a krízishelyzetbe került személyek támogatását, melynek célja, hogy egyszeri, kis összegű, vissza nem térítendő állami támogatás formájában gyors segítséget nyújtson a válság hatására krízishelyzetbe került családok számára. A támogatás mértéke legalább 20 ezer, legfeljebb 50 ezer, kivételes esetekben maximum 100 ezer forint lehet. A támogatás forrásául a Kormány induló összegként 1 milliárd forintot biztosított, ezen felül pedig 4.157 millió forint állt a pályázók rendelkezésére átcsoportosítások útján, illetve gazdasági társaságoktól és magánszemélyektől érkező adományokból, befizetésekből. 2010. április 21-ig több mint 128 ezer ügyben született támogató döntés. A támogatás alapjául szolgáló jogszabályt többször módosították a végrehajtási tapasztalatok, valamint a rendelkezésre álló források bővülése miatt, megemelték többek között a magasabb összegű támogatásra rendelkezésre álló keretet, és a támogatás igénylési határidejét is meghosszabbították.

A program 2009. november 15-től új jogcímmel bővült. Azon családok, amelyek nem vehetnek igénybe semmilyen fűtési célú vezetékes energiaforrást, fix összegű támogatást kaptak, melyet az áramszolgáltató részére utaltak át.

Intézkedések születtek a lakhatás támogatása terén is. A krízistámogatási előirányzat terhére a 2008. szeptember 30-át követően kilakoltatott, kiskorú gyermeket nevelő családok megsegítésére külön támogatási összeget különítettek el. Ennek keretösszege 250 millió forint, melyet a feltéteknek megfelelő családok 6-12 hónapos időtartamra, legfeljebb 300 ezer forint összegű lakásbérleti támogatás formájában kaptak meg, ezen felül például mentor-programmal is igyekeztek megakadályozni a családok újbóli hajléktalanná válását. A keretösszeget a Hajléktalanokért Közalapítvány kezeli.

A krízistámogatási összegek felhasználását a neves szakemberekből álló Tanácsadó Testület kíséri figyelemmel, és értékeli.

Munkahelyteremtő programok

2009-ben a hazai 2,1 milliárd forintos keretből 2300 új munkahely létesült a Munkaerőpiaci Alap központi forrásából. 1,7 milliárd vissza nem térítendő beruházási támogatást nyújtottak, az elsősorban hátrányos helyzetű térségekben működő kis- és középvállalkozások részére. Ezen beruházások összesen 1595 új munkahelyet eredményeztek, melynek 70 százaléka már 2009-ben létrejött.

Támogatták a magas hozzáadott értékű tevékenységek munkahelyteremtő beruházásait is, melynek segítségével 250 munkahely jött létre a 195 millió forintos keretből, melyből eddig 46,3 millió forintot fizettek ki. A pályázat célja, hogy olyan új munkahelyeket teremtsen, amelyek a magas hozzáadott értéket termelő üzleti tevékenység jelentős számú, főképp kvalifikált, pályakezdő munkaerő alkalmazását teszi lehetővé.

Támogatták a távmunkát is, melynek köszönhetően 2009-ben 453,5 millió forint támogatás felhasználásával 701 új távmunkahely jött létre. A program elsősorban az ország távoli, gazdaságilag elmaradottabb régióinak munkavállalóit, valamint a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévő csoportokat hivatott segíteni.

Az uniós TÁMOP 1.3.1. projekt egyik legfontosabb célkitűzése 3000 új álláshely feltárása, valamint a rugalmas munkavégzési formák elterjesztése. Ennek támogatására már távoktatási anyagok, illetve internetes portálok is létrejöttek.

A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium és a Pénzügyminisztérium a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség, az ITD Hungary Zrt. Irányításával közös, ún. egyablakos támogatásközvetítési program keretében 2009-ben egyedi kormánydöntéssel 894 millió eurónyi befektetés Magyarországra érkezését segítette elő. Ennek köszönhetően eddig 5.461 új munkahely jött létre.

Az SZMM és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) közreműködésében, a 2009-ben meghirdetett „Magas foglalkoztatási hatású projektek komplex támogatása” című pályázati konstrukciót bonyolított le. A programban azok a befektetők vehetnek részt, amelyek ugyan nem érik el az egyedi kormánydöntéssel támogatható 10 millió eurós befektetési követelmény-szintet, azonban projektjük mégis igen jelentős munkahelyteremtő hatással bír. Az eddig támogatott, összesen 52,5 milliárd Ft beruházási értéket jelentő 12 projektben 1939 új munkahely létrehozását vállalták a pályázók az elkövetkezendő években, amelyekből a megvalósulás ütemének függvényében 400-450 már 2010-ben létrejöhet.

2010. február 1-étől 3 központi munkahelyteremtő program indult a Munkaerőpiaci Alapból. A munkahelyteremtő beruházások támogatására az SZMM 2,3 milliárd forintot szánt, az információ-technológiai tevékenységek munkahelyteremtő beruházásaira 200 millió forintot különítettek el.

A tárca továbbra is támogatja a távmunkahelyek létesítését célzó programot, melynek keretében 2010-ben 368,2 millió forint támogatás felhasználásával 107 munkáltatónál 543 új munkahely jött létre.

Az egyedi kormánydöntés keretében nyújtott támogatások részére központi forrásból 520 millió forint áll rendelkezésre. A beruházások megvalósulása esetén közel 2000 új munkahely jönne létre az érintett, hátrányos helyzetű régiókban.

Munkahelymegtartás

2009-ben az 52,35 milliárd forint keretösszegből 71.800 munkahely közvetlen támogatására volt lehetőség, mely közvetetten 146.060 munkahely megőrzését biztosította. Hazai forrásból 2009-ben 20,45 milliárd forintot biztosítottak a célra, mellyel közvetlenül 55.000, közvetetten 106.000 munkahelyet tudtak megőrizni, míg 2010-ben hazai központi programokkal közvetlenül 19.000 munkahely megőrzését tervezték.

4+1 programot az EU is támogatta. 21,9 milliárd forintot juttatott a kis- és középvállalkozások, 10 milliárd forintot a nagyvállalatok segítésére, ebből eddig 2,69 milliárd forintot fizettek ki. A közvetlenül megőrzött munkahelyek száma ennek köszönhetően 16.757 fő, közvetve 46.057 fő.

Az út a munkához program keretében közel 100.000, korábban tartósan munkanélküli embert tudtak bevonni a közfoglalkoztatásba 2009-ben. 2010 januárjában és februárjában 55-60 ezer fő vett részt a közcélú foglalkoztatásban. Tavaly a 97 milliárd forint tervezett kiadást 24 milliárddal egészítette ki a költségvetés, idén 110 milliárd forint hazai és 7,5 milliárd forint uniós forrás áll rendelkezésre a célra.

Az EurActiv.hu által gyűjtött kiegészítés:

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Az SZMM adatait részben alátámasztják az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) adatai is. 2009-ben az új álláshelyek rendre elmaradtak az előző éves adatoktól, így a munkaerő-kereslet jelentős szűküléséről lehet beszélni. Az év során hol növekedett, hol csökkent az előző hónaphoz képest az új álláshelyek száma. A nem támogatott álláshelyek közül a legtöbbet a fejlettebb régiókban regisztrálták, míg a támogatott állások között a fejletlenebb régiók dominanciája jellemző, így igyekeznek a hátrányos helyzetű területek felzárkózását elősegíteni.

2009 áprilisában a bejelentett álláshelyek száma csaknem 50 százalékkal meghaladta a márciusi adatot, mely annak köszönhető, hogy mintegy 72 százaléka, azaz 40 ezer állás támogatott munkaerőigény volt, ezek 84 százaléka pedig közcélú jellegű, ez egy hónap alatt 97 százalékkal emelkedett. E magas szám és dinamika az „Út a munkához” program felfutásának volt köszönhető.

A támogatott álláshelyek kínálatának magas számát nem sikerült egyenletesen tartani, 2009 áprilisától 2010 áprilisáig a kezdeti 40 ezerről egészen 5,9 ezerig süllyedt decemberre, majd februártól ismét növekedni kezdett.

2010 áprilisában 44,4 ezer új álláshelyet jelentettek be kirendeltségein. Ez márciushoz képest 23,9 százalékos növekedést, míg 2009 áprilisához képet 19,8 százalékos csökkenést jelent. Az újonnan bejelentett állások 42,7 százaléka nem támogatott álláshely, 57,3 százaléka támogatott. 2009-ben az arány 27,8 százalék és 72,2 százalék volt.

A támogatott állások száma áprilisban 25,4 ezer darab volt, mely márciushoz képest 16 százalékos növekedést, míg 2009 áprilisához képest 36,4 százalékos csökkenést jelent. Ez utóbbinak elsősorban technikai oka van, az „Út a munkához” program keretében szervezett közcélú állások közül csak azok jelennek meg a kínálatban, ahol az önkormányzatok kérnek munkaközvetítést a kirendeltségektől. Ezek száma sem elhanyagolható, márciusban 9907 fő részére kínáltak a program keretében közcélú foglalkoztatási lehetőséget.

A támogatott álláshelyek közül a legtöbbet valóban az elmaradottabb régiók kínálták, így elsőként Észak-Magyarország, Észak-Alföld és Nyugat-Dunántúl. Az álláshelyek legnagyobb része az új, támogatott álláshelyek tekintetében közfoglalkoztatási forma.

• Kormányzati oldalak

  • Szociális és Munkaügyi Minisztérium honlapja
  • Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapja